A batidai bicskanyitogató Lázár János megint olyat mondott, ami mellett nem lehet elmenni szótlanul, bár tudom, ez is kedvére való a politikusnak, hiszen „addig is” beszélnek róla. Engem viszont az ilyen ügyekben nem az mozgat, hogy ne népszerűsítsek viszolyogtató elképzeléseket, hanem hogy az érintett, sértett embercsoportok védelmében lépjek fel, ha másképp nem is, de legalább az együttérzésemet kifejezve.
Lázár Balatonalmádiban azt mondta „Tehát ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az InterCityn a mosdót – mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák –, akkor föl kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti.” (Telex)
Eszerint 1.) ha nincsenek alja-munkát elvégezni hajlandó migránsok 2.) másnak a szaros mosdóját a „nem magyar választópolgár” hazai cigányok takaríthatják 3.) hiszen Magyarország belső tartaléka a cigányság.
Lázár – a választói elégedettségére – az aznapi Embertelen Szentháromság adagját tehát a következőkben mérte ki:
Egy: a „valahogy” Pannónia földjére bejutó és itt maradni képes migránsok alapvetően csak szarpucolásra alkalmasak, de hála Orbánnak, ilyenek nincsenek;
Kettő: ezért az ilyen munkákat a cigányokra lehetne bízni, akik nem tartoznak a magyar (teljes jogú) választópolgárok közé;
Három: de magyarországi belső tartalékként azért felhasználhatók.
Az ilyen „belső tartalékok” voltak amúgy Horthy és Szálasi alatt a zsidók, akiket munkára, építkezésekre vagy esetleg a Don-kanyarban harckocsiakadályok építésére, illetve kart karba öltött „aknaszedő” sétára lehetett kényszeríteni. Ez utóbbi helyen a 100-130 ezer magyar halott között nagyjából 50 ezer, rosszul ellátott, fegyvertelen zsidó munkaszolgálatost találhatunk. Ők mint „belső tartalék” kerültek a frontra.
A különutas hírében álló, a sajátjaival is nagy kedvvel konfrontálódó politikus a Fidesz kampányának arcaként a legkevésbé sem önjáró. Szerep és személyiség, feladat és habitus nagy találkozásának lehetünk az álmélkodó szem- és fültanúi.
Visszatérve Lázárhoz: ezt is mondta, hogy „nincs annál nagyobb siker, mint hogy lehetőséget biztosítottak több százezer magyar cigány fiatal számára a tanulásra és a munkára. Lázár arról beszélt, hogy a családtámogatási rendszer miatt kétszázezerrel több gyerek született, mint amennyi született volna, és ehhez jön az a politika, ami szerinte a cigányoknak valós esélyt és lehetőséget teremtett….Aki betartja a játékszabályokat, számíthat a társadalom és a többség együttműködésére… miután lezárták a határokat (azaz a csúnya migránsok elől), fel tudták tárni a belső tartalékot, vagyis a magyar cigányságot, akiket munkára fogtak, és beforgattak a társadalomba.”
Lázár tehát a majd 50 ingatlanának megszerzését és vagyonának gyarapodását is meghaladó sikernek tekinti, hogy több százezer (az, ugye, minimum kétszázezret jelent, de inkább többet) cigány fiatalnak lehetőséget biztosítottak tanulásra, munkára. Ebből a cigányság létszámával való zsonglőrködésen túl az is következik, hogy NU.1 előtt (azaz a NER után, annak első évében, 2010-ben) a cigány fiatalok közül szinte senki nem tanult és nem dolgozott.
Azt is állítja, hogy 200 ezerrel több gyerek született (miközben fogy a lakosság), amiből ebben a szövegkörnyezetben (a fideszes logikát is követve) az következik, hogy a cigányok teleszülték a mai határokat, és erre reagált a nekik lehetőséget biztosító politika. Vajon mit szól ehhez Toroczkai László, akivel 2025 februárjában valószínűleg már lezsíroztak egy kényszer-koalíciót 2026-ra? Továbbá az is kiderül a mondandójából, hogy 2010 előtt a cigányok számára nem léteztek valós magyarországi esélyek és lehetőségek, amit némileg cáfol, hogy több mint 600 éve élnek e hazában. (1435 körül a krónikás Hermann Cornerus dominikánus szerzetes utal rá, hogy a Magyar Királyság területén a cigányok 1417-ben jelentek meg.)
Lázár János szavai jóval többről szólnak, mint a romák elleni uszítás: a társadalom atomizálódott egyedeinek önzésére épít.
Természetesen nem maradt el a fenyegető üzenet a szabályokat be nem tartó cigányok felé, csak azt nem fejtette ki a miniszter, hogy a jogszabályokra vagy a maffiaállam cigány-szabályaira gondolt-e a beszéd során. Végül pedig egy furcsa időrendet állított fel, ami szerint a migránsok ideje előtt, azaz 2015, pontosabban NU 5. előtt a cigányokat „nem fogták munkára” (miért, közveszélyes munkakerülők voltak mind?) és még „nem forgatták be a társadalomba” (miért, akkor addig hol éltek?).
Amúgy pedig ez a „beforgatás” sem szép gondolat, ugyanis a talajba növényi maradványokat (például a tarló maradványait), szerves anyagokat (istállótrágyát, zöldtrágyát, komposztot) és a gyomokat forgatják be. Ezek lennének a cigányok?
Próbáljuk nem átaludni a politikai beszédeket, mert ha nem vigyázunk, a jövőben ezekre hivatkozva forgatnak majd be minden másképp gondolkodót a művelés alól kivont, temetőnek használt magyar termőföldbe.
