Fotó: Csikós Attila
Mit játsszak magának, melyik a kedvenc nótája, fiatalúr? Az öreg cigányprímás egyedül ül az iskolakezdés után hirtelen kiürült badacsonyi soron. Jön az őszi savany.
Mer’ akinek nótája nincs, annak szíve sincs, mondom, de már mást játszik, az Őszt, Vivalditól. Egy holland társaság átszellemülten hallgatja. Azért belecsorgatok pár száz forintnyi aprót az öreg műanyag poharába, már csak a fiatal jelzőért is kijár. Meg Vivaldit is szeretem. Végül is. Csak a 2026-os választások ne így történjenek, gondolom. Hogy kérnék valamit, de már rég mást játszanak. Vagy ugyanazt. Idővel talán meg is szereti az ember, mint a rossz regényeket, az olcsó bort, a koszt-kvártély biztonságát. Élni csak úgy.
Szemerkél az eső, behúzódom az egyik borozó esőfogója alá. Laci vidáman integet a pultból: hogy vagy, uram? Deci bor, jöhet? Jöhet. A vonat késik, van idő. Legalább idő van mindenre. Laci a szezonról mesél, elmaradtak az egy hétre érkezők, pár nap, hosszú hétvége, ez adja a ritmust. Kéthetes nyaralás a Balatonon, ugyan! Az emberek többször mennek rövidebb időre. Aki teheti. Aki teheti, külföldre. Amíg. Hét közben alig van valaki. Elnéptelenedik a tájleírás. Június végén még zárva vannak a helyek, szeptember elején már. Azért nem panaszkodik. A prímás is megél. Az emberek szeretnek mulatni. Módjával, de szeretnek. Nem kell a jókedvbe beledögleni, ugye?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz! 2
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
Már előfizető vagyok, bejelentkezem!
CsatlakozomA férfiak a homokhátságról jöttek, a falujukban a kocsma is bezárt. Tördemicen valaha négy is üzemelt, ma egy sem. Az emberek nem járnak mulatni, talán ha bál van.
