A rezsicsökkentés, amelyet a Fidesz-kormány 2013-tól vezetett be a lakossági fogyasztói szektorban a szabadáras díjszabás helyett, a hatósági árakra történő áttérést jelentette. Az intézkedésnek kedvezett a szénhidrogén- (elsősorban a gáz-) alapú energiahordozók nagyjából 2018-ig tartó rendkívül alacsony világpiaci ára. Azonban a kormány az így keletkezett megtakarítást nem helyezte az energiakasszába, ami tovább nehezítette a tisztánlátást, a szektor pénzügyi folyamatainak reális megítélését.
„A rezsicsökkentés” sok kockázatot rejtő rendszerébe tenyerelt bele Németh Szilárd és a nevével fémjelzett téves propaganda, amely azon túl, hogy a Fidesz 2014-es választási győzelmét hozta, a gazdaságnak és a lakosságnak is számtalan problémát, feszültséget okozott. 2022. augusztus elsejétől a kormány csak a lakossági átlagfogyasztás mértékéig tudja biztosítani az olcsóbb díjazást, ami a villamos energiánál 210 kilowatt, a földgáznál 144 köbméter fogyasztást jelent havonta, az efölötti részre már az akkori hirtelen megugró világpiaci ár lett érvényes. Noha a piaci ár rövidesen visszaesett a normális szintre, a kormány nem módosított, hagyta mind az áram, mind a gáz esetében a kvóták feletti magasabb árat érvényesülni. Ezzel megdőlt az alacsony lakossági energiaár mítosza.
A kormány rezsipolitikájának legsajnálatosabb következménye az energiahatékonyság és -takarékosság elhanyagolása. Továbbá negatív hatással van a megújulók versenyképességére, gyorsabb elterjedésére. Ráadásul a rendszer magasabb árakat hozott a háztartási fogyasztókon kívüli felhasználók számára, a gazdaság többi fogyasztója „lenyelni” kényszerült a 20-30 százalékkal drágább energiaárakat. Ez a körülmény az egész magyar gazdaságot azonnal versenyhátrányba hozta külföldön és belföldön. Drága energiát használnak a magyar közüzemek, cégek, agrárvállalkozások. Ha pedig nő a lakossági energiafogyasztás és mellette csökkennek az energiaszektor beruházásai, akkor romlik az ellátás biztonsága.
A lakosság a legjelentősebb energia-felhasználó, ebből következik, hogy itt lehetne elérni a legnagyobb megtakarítást is. A legnagyobb megtakarítási potenciált az elavult lakásállományban kellene keresni, különösen az úgynevezett Kádár-kockákban. Mégsem indult hatékony átfogó program, és elég sovány a listája annak, amit eddig a kormány e téren tett. Ráadásul az eddigi támogatási rendszer kiszámíthatatlan volt, ami sok esetben a lakossági beruházások elhalasztását vonta maga után. Az idő haladtával az infláció jelentősen növelte a felújítások költségeit. Hosszú várakozás után kitűnt, hogy a lakosság nem számíthat a várt, kellően ösztönző, kedvezményes épület-energetikai támogatási programra.
Joggal fogalmazódik meg a kérdés, hogy akkor mitől csökkenne a háztartási szektor fajlagos energiafelhasználása a jövőben, hiszen a rezsicsökkentett energiaárak nem erre ösztönöznek. Vonzó támogatási programok nincsenek kilátásban, a lakosság jövedelmi körülményei pedig nem elegendők ahhoz, hogy az energia-hatékonysági felújítások tömegessé váljanak. Összességében tehát a mai gyakorlat rontja a gazdaság teljesítményét. A polgárok az adójukon keresztül a valós, magas energiaárakat tartalmazó költségeket is kifizetik. A teljes magyar energia-árrendszer piaci viszonyokat mellőző átalakítása nem kis részben járult hozzá ahhoz, hogy Magyarország 2023 óta tartós recessziótól ragadt, és nem látszik kitörési pont.
Az olcsó hitelek és túlfűtött gazdasági intézkedések időszakában előállt túlkereslet először elsősorban az építőanyag-iparban váltott ki áremelkedést, ami aztán átgyűrűzött a gazdaság többi szektorára is. És az inflációs nyomás tartós! Ha csak a lakosságot érzékenyen érintő élelmiszer-kínálatot nézzük, szembetűnő, hogy a hazai árindex 2,3 százalékponttal gyorsult fel szemben az EU-átlag 1 százalékponttal. Két fő oka van ennek a lehangoló adatnak. Egyrészt a magyar élelmiszerek a legenergiaigényesebbek. A másik tényező az alacsony termelékenység.
A lakossági rezsicsökkentés ebben a formában tehát lefogta a magyar gazdaság fejlődését, ráadásul nem ösztönözte a lakosságot az energia-felhasználás korszerűsítésére. Megállapítható tehát, hogy a „rezsicsökkentés” a társadalmat végső soron elszegényíti.
A Hang.hu oldalon megjelent vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját
