Az indiai hatóságok megerősítették, hogy két, úgynevezett Nipah-fertőzéses esetet azonosítottak Nyugat-Bengál szövetségi államban. A hírre számos ázsiai ország repterein elkezdték szűrni az Indiából érkezőket, hiszen a Nipah-vírus fertőzése az esetek 40-75 százalékában halálos, és nincs ellene védőoltás.
Az indiai közegészségügyi hatóság arról tájékoztatott, hogy a fertőzést még idejében megfékezték, így még helyi járvány sem tudott kialakulni. A közleményük szerint a két fertőzött majdnem 200 kontaktszemélyét tesztelték, de egyikőjüknél sem mutatták ki a vírus jelenlétét.
A Npah-vírus egy RNS-vírus, amelyet először 1998-ban azonosítottak. Akkor a malajziai Nipah faluban, disznótenyésztők körében terjedt el a kórokozó, és a kibontakozó járványban több mint százan meghaltak. A sertések gyakori köztes gazdái a vírusnak, amely eredetileg a gyümölcsevő denevéreket fertőzi. A fertőzés az állatokról azok közvetlen érintésével vagy a testváladékaik érintésével terjed az emberre, és az emberek ugyanígy adják át egymásnak. Az ismereteink szerint a Nipah-vírus cseppfertőzéssel csak nagyon közeli kontaktus (például csókolózás) útján terjed emberek között.
A fertőzés után a vírus 4-14 napig lappang (és eközben szaporodik) a szervezetben, majd megjelennek a betegség tünetei, amelyek jellemzően a magas láz, hányás, légzési nehézségek, amelyek akár tüdőgyulladássá is súlyosbodhatnak. Bizonyos esetekben a vírus bejut a központi idegrendszerbe, ahol gyulladásokat okozhat, emiatt pedig neurológiai tünetek (például szédülés és rohamok) is jelentkezhetnek.
A WHO szerint a Nipah-vírus veszélyességét az emberek közötti gyors terjedése és a vakcina hiánya okozza, így a felbukkanása után nagy a járvány kialakulásának kockázata. Az elmúlt majdnem harminc évben gyakorlatilag minden évben voltak kisebb-nagyobb helyi járványok Dél-Ázsiában, jellemzően Bangladesben, Indiában, a Fülöp-szigeteken, Szingapúrban és Malajziában.
Indiában először 2001-ben azonosították a vírust, majd 2018-ban 17-en haltak meg Kerala államban, a harmadik, eddig utolsó indiai incidens pedig három éve volt, amikor ketten vesztették életüket. A fertőzés ellen csak a klasszikus járványtani intézkedésekkel lehet védekezni: a fertőzötteket izolálják, a kontaktjait tesztelik. A Nipah-vírus ellen létezik egy kísérleti vakcina, amely 2024 óta a klinikai tesztelés fázisánál tart, de egyelőre nincs egyértelmű bizonyíték a hatásosságára. Specifikus terápia sem létezik a nipah ellen. A fertőzötteket így általában csak támogatókezelésben tudják részesíteni (csökkentik a lázukat, megelőzik a kiszáradásukat), és várják, hogy az immunrendszer legyőzze a vírust. Ez az esetek többségében azonban nem sikerül, és a beteg meghal. Létezik egy antitest készítmény, amely állatmodelleken hatásosnak bizonyult,. A 2018-as keralai járvány idején küldtek belőle az amerikai virológusok az indiaiaknak, de nem egyértelmű, hogy beadták-e a betegeknek.
