A 67 millió évvel ezelőtt a mai Mongólia területén élt Manipulonyx reshetovi dinoszaurusz nem volt kifejezetten nagy (testhossza egy átlagos kutyáéval volt összemérhető), és a legtöbb egyéb jellegzetessége sem emeli ki a sok dinó közül. Mégis volt egy különleges képessége: a mancsai tökéletes tojásrabló eszközzé módosultak az evolúció során. A Manipulonyx maradványait rejtő fosszíliát még 1979-ben találták a Góbi-sivatagban, de a jelentőségét csak mos ismerték fel az Orosz Tudományos Akadémia zoológiai intézetének paleontológusai.
A Manipulonyx mellső lába valóságos svájci bicska volt, középső ujja hatalmasra nőtt, rajta hasonlóan hatalmas karommal. Szélső ujjai jóval kisebbek voltak, oldalukon méretes tüskékkel. Az őslénykutatók szerint e láb minden részének pontos feladata volt a tojás megragadásában, elvonszolásában és feltörésében. A Manipulonyx valószínűleg besurranó taktikát követett: viszonylag kis méretét kihasználva beosont a sokkal nagyobb dinók fészkébe, majd csendben ellopta a tojásaikat. Minthogy a tojások legömbölyítettek, és nincs igazán fogás rajtuk, az eredményes tolvajláshoz olyan eszközre volt szüksége, ami az átlagos lábnál sokkal biztosabban tudta megtartani és hordozni a tojást.
67 millió évvel ezelőtt, a kréta kor végén a térség nem száraz sivatag volt, mint most, hanem nedves mocsaras vidék, ahol a legkülönfélébb életmódú dinók éltek. A Manipulonyx és rokonai a nagyok lába alatt rohangáltak, és próbálták nem felhívni magukra a figyelmet. Mindegyikük közös tulajdonsága volt a megnőtt középső ujj és a karom, bár az eddig ismert képviselőiknek nem volt ennyire specializált a mancsa, mint a tojásevő Manipulonyxnek. A végtagjuk miatt sokáig azt hitték róluk, hogy mellső végtagjuk elkezdett szárnnyá fejlődni.
Heves szakmai vita folyik a paleontológusok között arról, hogy pontosan mire is szolgált e dinók rendkívül furcsa mellső lába. Egyesek szerint a nagy karommal rovarokat ástak ki azok fészkeiből – a mai hangyászokhoz hasonlóan – mások viszont eddig is azon a véleményen voltak, hogy e karom a tojások megragadására és feltörésére szolgált. Az orosz paleontológusok most a majdnem fél évszázaddal ezelőtti mongol expedíció eddig feldolgozatlan leletei között találtak egy kivételesen ép állapotban fennmaradt Manipulonyx-mancs fosszíliát, amin sokkal jobban látszik az összes csont, karom és tüske, így pontosabb képet alkothattak a végtag funkciójáról is.
A feltételezéseik szerint a kis dinó éjjelente lopakodhatott be a fészkekbe. A nagy tojásokat valószínűleg helyben törte fel és dézsmálta meg, míg a kisebbeket megragadta mancsaival, és magával hurcolta őket, hogy biztonságosabb és nyugodtabb körülmények között fogyaszthassa el őket.
