Bejárhatjuk a Római Birodalom útjait

Egy nemzetközi kutatócsoport megalkotta az általuk csak „a római utak Google Maps”-ének hívott interaktív térképes adatbázist így akár azt is megnézhetjük, hogy hanyadik kilométernél kell lehajtanunk a Via Appiáról. Számok nyelvén!

Lead

A Római Birodalom a korban egyedülálló államigazgatási rendszert épített ki, a hatékony adminisztráció volt az állam sikerének záloga. A római tisztviselők mindent megtettek, hogy a hatalmas állam egymástól messze eső részei között is viszonylag gyorsan lehessen közlekedni, ami nemcsak a kereskedelmet és a hadsereg mozgatását könnyítette meg, de az adók beszedése és a központi utasítások végrehajtása szempontjából is elsődleges fontosságú volt. Ennek érdekében a rómaiak hallatlanul sűrű és jól tervezett úthálózatot alakítottak ki birodalomszerte. Hogy milyen kiterjedt volt ez az úthálózat, azt mostantól mindenki átböngészheti, hiszen egy nemzetközi kutatócsoport megalkotta az általuk csak „a római utak Google Maps”-ének hívott interaktív térképes adatbázist, amit az itiner-e.org oldalon lehet elérni. Az oldal teljesen úgy működik, mint a modern utakat megjelenítő térképszolgáltatások, és sok út teljesen egybeesik rajta a modern utakkal, hiszen Európa számos útvonalának nyomvonala gyakorlatilag semmit sem változott a római idők óta.

29 9171,31 kilométernyi út szerepel a térképen Kr. u, 150-ből, amikor a Római Birodalom területe a legnagyobb kiterjedésű volt.

10 3477,9 kilométer ebből a főutak hossza. Ezek a legkutatottabbak és a legteljesebb mértékben dokumentáltak, így az ismert hosszúságuk már jelentősen nem fog nőni.

2 195 693,3 kilométer a másodrendű út. Ezekről korábban csak nagyon hiányos adatok álltak a rendelkezésünkre. A valós nyomvonaluk nem volt ismert, így a tényleges hosszúságukat alábecsülték.

14 769 települések között vagy útelágazások között vezető útszegmens látható a térképen.

4 millió négyzetkilométeres területet hálóznak be a térképen böngészhető utak.

14 egybefüggő szárazföldi területet ölel fel a térkép (a kontinentális Európát, Britanniát, Ázsiát és Észak-Afrikát, illetve több mediterrán szigetet).

3 százalék (pontosabban 2,737 százalék) mindössze azon római utak aránya, amelyeknek egészen pontosan ismerjük a nyomvonalát.

90 százaléknyi út létezését egyértelműen igazolták, de a nyomvonalat csupán feltételezések alapján határozták meg.

7 százaléknyi út hipotetikusnak tekinthető, mert a létezésüket nem lehetett egyértelműen megerősíteni a történelmi források alapján, de a feltérképezett csapatmozgások és kereskedelmi útvonalak alapján feltételezhető a létezésük.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2025/51-52., karácsonyi dupla számában jelent meg december 19-én.

Molnár Csaba
A Magyar Hang tudományos újságírója. Biológusként doktorált, Marie Curie-ösztöndíjasként kutatott az Egyesült Királyságban, majd az újságírásra váltott. A tudományos újságírásban létező összes jelentős díjjal, közöttük az Akadémiai Újságírói Díjjal is kitüntették.
A szerző további cikkei

Ez is érdekelheti