Három évtizeddel ezelőtt mutatták be Amerikában a Toy Story (Játékháború) című filmet, amely a világ első teljes egészében komputeranimációval készített egész estés játékfilmje volt (a magyar bemutatóra azonban még 4 hónapot kellett várni). A Toy Story azért volt akkora csoda, mert senki sem hitte volna, hogy az akkori számítógépek képesek lehetnek ilyesmire. A film sikere letaglózó volt, és teljes egészében átalakította a rajzfilmek világát. A gyártó Pixar azonnal az iparág legfényesebb csillagává emelkedett, és szimbolikus volt, hogy a cég a klasszikus animáció legstabilabb bástyájával, a Disney-vel működött együtt az alkotás során. Ma már szinte minden egész estés rajzfilm (és a rövidebb tévéepizódok nagy része is) számítógépes technikával készül, hiszen a gépek mára villámgyorsak és bivalyerősek lettek, így a gyártás ára is lezuhant. A kézzel rajzolt és festett művek (néhány kivételtől eltekintve) pedig a filmmúzeumba kerültek. A Pixar épp azzal akarja most megújítani az unalmas tömegtermékekké silányult komputeranimációs filmeket, hogy a 2027-re tervezett (kitalálható módon egy macskáról szóló) Gatto című filmjében a számítógépes animációt vegyíti hús-vér emberek festette képekkel.
30 évvel ezelőtt ismerkedhettek meg az amerikai nézők a Tom Hanks által szinkronizált Woody cowboybabával, és a Tim Allen hangján megszólaló űrhajós Buzz Lightyearrel (akit Buzz Aldrinról neveztek el).
30 millió dollár volt a Toy Story költségvetése.
401 millió dollárt termelt a film a mozipénztárakban: mondhatni, nyereséges vállalkozásnak bizonyult.
81 perc volt mindössze a Toy Story hossza, ami egész estés filmnek kifejezetten rövid, ugyanakkor a sokszorosa annak, amit számítógépes animációval bárki létrehozott korábban.
117 számítógépen futtatták a Pixar saját fejlesztésű animálószoftverét szinte napi 24 órában, de így is csak 4 év alatt lettek kész a filmmel.
1–30 óráig is eltartott egyetlen képkocka megalkotása, szakszóval renderelése (a komplexitástól függően), pedig
100 ezernél is több képkocka alkotja a filmet.
400 karaktermodellt alkotott a film 27 animátora. Ezeket digitalizálták, majd lekódolták a mozgatásukhoz szükséges irányítóalgoritmusokat.
723 mozgásirányító kódsorozat kellett Woody mozgatásához (212 az arcmimikájához, és 58 csak a szájához). Így sikerült olyan részletgazdagságú és összetettségű képet és mozgást létrehozni, ami tradicionális animációval elképzelhetetlen lett volna.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2025/49. számában jelent meg december 5-én.
