Annak ellenére, hogy a zsidók számára tilos volt a bizánci uralom alatt álló Jeruzsálembe lépni, régészeti leletek alapján mégis lehetett, aki bejutott. Ez támasztja alá egy friss felfedezés, melyről a francia Le Figaro számolt be. A szent városbeli Davidson Régészeti Parkban bukkantak az Izraeli Régészeti Hatóság munkatársai egy körülbelül 1300 éves ólommedálra, rajta egy menóra képével. Az ásatásokat vezető Dr. Juval Báruch szerint az a tény, hogy az ékszerkészítéshez gyakrabban használt fémek helyett ólmot használtak, azt sejteti, hogy azt tulajdonosa amulettként, nem pedig ékszerként viselte. Az ólmot akkoriban gyakori és népszerű anyagnak tekintették amulettek készítéséhez.
A medálra a jeruzsálemi Templom-hegytől délnyugatra bukkantak, együttműködésben a Dávid Városa Alapítvánnyal és a Zsidó Negyed Felújításáért és Fejlesztéséért Felelős Társasággal. Egy bizánci épület romjai között találtak a VI-VII. századi kincsre, a gyanú szerint pedig az amulett egy zsidó férfié volt abban az időszakban, amikor tilos volt belépniük a városba. A régészeti hatóság közlése szerint ez a második hasonló medál, amit valaha találtak. Az első egy VI. századi bizánci aranymedál volt, rajta II. Jusztinosz császár képével. A most felfedezett medál 99 százalékban ólmot tartalmaz, a menórával ékesített tiszta ólommedál pedig kivételesen ritka leletnek számít. Üvegből és más fémből készült menórás medálokat találtak már, de olyanra, ami ólomból van és menórát ábrázol, ez a második ismert példa. Az első az Egyesült Államokban, a baltimore-i Walters Művészeti Múzeumban található.
Juval Báruch elmondta azt is: a bizánci időszakban a menóra a nemzeti emlékezet szimbólumává vált, és kifejezte a nemzeti megújulás szükségességének érzését az Izrael földjén élő zsidó közösségeken belül. Egyre több régészeti bizonyíték mutatja szerinte, hogy a zsidók, minden rájuk nehezedő tilalom és nehézség ellenére, megtalálták a módját, hogy Jeruzsálembe jussanak.
