Szerda délután megtartotta beszédét a Davosi Világgazdasági Fórum előtt Donald Trump. Az Egyesült Államok elnökének felszólalását a szokásosnál is nagyobb várakozás fogadta annak fényében, hogy az elmúlt napok világpolitikai eseményeit meghatározta a Grönland körüli vita. Pontosabban az, hogy Trump védelmi okokat hangoztatva bejelentette igényét a Dániához tartozó, de részleges autonómiát élvező szigetére, amit Dánia mellett számos európai ország is élénken ellenez.
Miután második ciklusának első évét értékelve kiemelte az Egyesült Államok gazdasági és a migráció terén elért eredményeit, Trump rátért Európára. Meglátása szerint Európára nem lehet ráismertni, „egyes részei felismerhetetlenek” a dolgok rosszul irányba haladnak. Szerinte „az új zöld átverés” minden olyan európai nemzetett energiaügyi összeomlás sújtott, amely ebben trészt vett, szemben az Egyesült Államokkal, amely elkerülte ezt. Példaként említette meg Németországot, ahol 2017-hez viszonyítva most 22 százalékkal kevesebb energiát állítanak elő.
Kitért az EU-val, Japánnal és Dél-Koreával megkötött kereskedelmi megállapodások ra is, amelyek szerinte erősítik az értinett országok gazdaságait.
Majd rámutatott: az energia, a kereskedelem, a bevándorlás és a gazdasági növekedés központi elemnek kell lennie mindenhol, amely egy erős és egységes nyugatot szeretne. „Európának ki kell másznia abból a kultúrából, amit magának alkotott az utóbbi tíz évben. Ez szörnyű, amit magukkal tettek. Lerombolják magukat. Erős szövetségesekre van szükségünk, nem súlyosan legyengítettekre” – fejtette ki Trump,
Az amerikai elnök ezután rátért Grönlandra, igaz, néha – vélhetően tévedésből – Izlandot emlegetett. Ismét egyértelművé tette, hogy a sziget biztonságát csak az Egyesült Államok tudja biztosítani. Kifejtette azon álláspontját, hogy a második világháború után „visszaadták” Dániának Grönlandot. „Hogy lehettünk ilyen hülyék? De megtettük. Mégis hogy lehetnek ilyen hálátlanok most?” – tette fel a kérdést, majd újfent leszögezte, Grönlandra az Egyesült Államoknak stratégiai és nemzetbiztonsági okokból van szüksége.
Trump igyekezett egyértelművé tenni, hogy Grönlandot tárgyalásos úton kívánja megszerezni, bár korábban tett arra is utalásokat, hogy végső esetén katonai erőt bevetne, ami NATO-szövetségesek között példátlan esemény lenne.
„Talán nem érnénk el semmit, hacsak nem úgy döntök, hogy erőszakot alkalmazok a területen, ami őszintén megállíthatatlan lenne. De nem fogom megtenni. Azt hiszem, ez a legnagyobb bejelentés, mert az emberek azt hitték, erőszakot fogok alkalmazni. Nem fogok erőszakot alkalmazni. De akarom Grönland tulajdonjogát fogalmazott Trump, aki egy fenyegetést is megeresztett a NATO felé: Grönlandot akarja az amerikai védelemért cserébe. „A világ megvédése érdekében egy jégdarabra lenne szükségünk, de nem akarják odaadni. Mondhatnak igent, és hálásak leszünk érte, vagy mondhatnak nemet, és emlékezni fogunk rá” – tette hozzá, Grönland helyett Izlandot emlegetve. Röviden kitért arra is, mit tennének Grönlandon: nukleárisrakéta-elhárító rendszert építenének.
Trump terjedelmes, egy és negyedórás beszédében említést tett az orosz-ukrán háborúról is. Szavai szerint Ukrjana olyan háborúban van, „amelynek nem lett volna szabad kitörnie”, mégis megtörtént, és bár az Egyesült Államokat „gyönyörű nagy óceán választja el” attól a háborútól, mégis dolgozik annak lezárásán, ahogyan tette sok más háborúval. Megemlítette Azerbajdzsánt, a dél-kaukázusi országot ismét „Aberbajdzsan” betűkombinációval említve, amelynek háborúját elmondása szerint szintén lezárta. (Ezúttal nem tett említést Örményországról, amelyet legutóbb ugyanebben a kontextusban Albánia néven említett, amikor a két ország közötti, Hegyi-Karabahot érintő konfliktus lezárásáról beszélt.)
Az amerikai elnök rövidebben beszélt az orosz-ukrán háborúról is: szavai szerint Ukrajna olyan háborúban van, „amelynek nem lett volna szabad kitörnie”, az Egyesült Államok a békén dolgozik, Putyinnak és Zelenszkijnek pedig mielőbb meg kell állapodnia a háború lezárásáról, ha nem így tesznek, akkor mindketten hülyék.
A beszéd után a BBC hírfolyama külön blokkot szentelt Trump azon kijelentésének, hogy az Egyesült Államok „visszaadta" Dániának Grönlandot. Mint a cikk felidézi, 1933-ban egy nemzetközi bíróság tisztázta a sziget fennhatóságáról szóló vitát Dánia és Norvégia között, kimondva, hogy a sziget előbbi államhoz tartozik. 1941-ben, a második világháború alatt az Egyesült Államok és Dánia megállapodást írt alá arról, hogy Washington gondoskodik Grönland védelméről a náci Németországgal szemben. Ez amerikai bázisok és építéséhez vezetett, valamint amerikai csapatok telepítéséhez. A megállapodás azonban nem érintette a sziget szuverenitását, azaz Grönland nem lett az Egyesült Államok területe. 1946-ban az akkori amerikai külügyminiszter, James Byrnes 100 millió dollár értékű aranyat ajánlott Dániának Grönlandért, ám az ügyletből nem lett semmi.
