Az Egyesült Államok Venezuela elleni támadása váratlanul felértékelte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bő két évvel ezelőtti caracasi látogatását. A magyar tárcavezető akkori hízelgő szavait most sokan idézik, köztük Szent-Iványi István külpolitikai szakértő és Magyar Péter is. A magyar kormány egyelőre nem reagált az amerikai katonai akcióra, a hivatalos állásfoglalásig így kénytelenek vagyunk beérni a 2023 végi diplomáciai nyitás narratívájával.
– Magyarország úgy döntött, hogy újraépíti a kapcsolatait, az együttműködését Venezuelával, méghozzá gyorsan, az elsők között, hogy ebből hazánk minél többet profitálhasson – mondta Szijjártó Péter 2023. november 10-én, Caracasban.
A tárcavezető alig több mint két éve még a magyar-venezuelai kapcsolatok stabil alapjait méltatta, majd felhívta a figyelmet rá, hogy a dél-amerikai ország rendelkezik a világ legnagyobb kőolajkészletével, a magyar technológiák pedig javíthatnak a kitermelés hatékonyságán, ezért a látogatásra elkísérték a Mol képviselői is. Emellett – mint tájékoztatott – Venezuela növeli a földgázkitermelését is, és erős az európai érdeklődés az LNG importja iránt, ezért az MVM képviselői is jelen vannak, akik szakmai egyeztetéseket kezdtek a behozatal lehetőségeiről.
Korántsem biztos, hogy Trump elképzelései fognak érvényesülni a venezuelai elnök megbuktatása után.
– Gyorsnak kell itt lennünk, hiszen a nyitás is gyorsan zajlik, és ahogyan látjuk a nyugat-európaiakat, az amerikaiakat, szeretnek elsők lenni. Fontos, hogy mi is itt legyünk a legelején – figyelmeztetett Szijjártó Péter, aki hangsúlyozta: Magyarország célja, hogy egymás kioktatása, szankcionálása, az egymással való veszekedés helyett az együttműködés időszaka jöjjön el. – Mi azt szeretnénk, ha a jövőben minél kevesebb szankciós rezsim keserítené meg a világ életét, s ezek helyett a globális együttműködés, a konnektivitás, az összeköttetések időszaka jönne el fogalmazott – a miniszter, és egyben ezért üdvözölte, hogy az Egyesült Államok jelentősen lazította a Venezuelával szembeni korábbi korlátozásait.
Szijjártó Péter azt is leszögezte, hogy Budapest és Caracas hasonló állásponton van az ukrajnai háború ügyében is, és ez egybeesik a globális többség álláspontjával is: „Mindketten azt szeretnénk, ha mielőbb béke lenne. Mindketten úgy látjuk, hogy nincs megoldása a háborúnak a harctéren. A béke esélye napról napra csökken azáltal, hogy még több ember hal meg, még nagyobb pusztításra kerül sor, ezért az öldöklésnek és a rombolásnak minél előbb véget kell vetni.”
Már a hivatalos közlemény üzenete is pikáns az aktuális események fényében, de a miniszter ezt még megtoldotta a Facebook-oldalán néhány Nicolás Madurót, a most elfogott, és az Egyesült Államokba hurcolt venezuelai elnököt dicsérő sorral. – Egyetértettünk, hogy a mostani világpolitikai változások közepette a választott vezetők legfőbb felelőssége, hogy megőrizzék országaik szuverenitását és ellenálljanak a külső beavatkozási kísérleteknek.
A 2023-as látogatás visszhangja tavaly decemberig sem ült el: Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója közérdekű adatigényléssel szerette volna kikérni a minisztériumtól az akkor aláírt megállapodásokat, ám a Szijjártó vezette tárca ezt visszautasította.
– A Szijjártó-féle magyar diplomácia sajátossága, hogy gyakorlatilag bárhol és bárkivel üzletelni akar, még a legkeményebb diktatúrákkal is – miközben a hagyományos, demokratikus szövetségeseket mellőzi, sőt időnként nyíltan sértegeti és provokálja. A külpolitikai tervezés igen sajátos logika mentén történik, ebben az esetben például valamilyen oknál fogva komolyan gondolták: Magyarország egyszerre dörgölőzhet Trump csapatához és az általuk ősellenségként kezelt Maduróhoz – írta Facebook-oldalán Panyi Szabolcs, aki a minisztériumi visszautasítás okát is nyilvánosságra hozta: a tárca szerint a dokumentumok megismerése „Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyeztetné”.
