Nem hogy a béke, de még a tűzszünet előjelei sem látszanak az ukrajnai háborúban egy évvel azután, hogy Donald Trump újra elfoglalta az Ovális Irodát. Sőt, az amerikai elnök beiktatása óta a háború még tragikusabb fordulatot vett. Ráadásul az Egyesült Államok pozíciói ez idő alatt csak romlottak Oroszországgal szemben.
Trump békeígéretei az elmúlt években különös evolúciós utat jártak be. A politikus már jóval az elnökké választása előtt, 2023 márciusában megígérte, még a beiktatása előtt elintézi, hogy létrejöjjön az Ukrajna és Oroszország közötti békemegállapodás. Akkoriban még nem sokat árult el a béketeremtés mikéntjéről, később azonban kifejtette, hogy megválasztása esetén mindkét félre olyan nyomást fog gyakorolni, ami után azok kénytelenek lesznek belemenni egy kompromisszumba. Noha az elemzők többsége már ekkor óvatosságra intett az ukrajnai háború gyors lezárásával kapcsolatban, sokan mégis komolyan vették Trump szavait. Kiemelkedik közülük Orbán Viktor, aki múlt februárban kijelentette: a háborúnak vége, 2025 lesz a béke első éve. Sőt, a magyar kormány már az amerikai elnökválasztás után békeköltségvetésnek keresztelte a múlt évi büdzsét, ami egyértelműen azt mutatja, hogy a magyar kormány szakértői elhitték Trump szavait.
Pedig az amerikai elnök beiktatása után gyorsan kiderült, hogy nehezebb dolga lesz, mint gondolta. Amikor Trump a sorozatos kudarcok után letagadta az ígéretét, a tényellenőrző oldalak gyorsan megszámolták, hogy az amerikai elnök valójában több mint 50 alkalommal tett konkrét, 24 órás békeígéretet. Márciusban aztán kénytelen volt nyíltan elismerni egy interjúban, hogy amikor a kampányban azt mondta, 24 óra alatt véget vet a háborúnak, akkor „kicsit szarkasztikus volt”.
Trump tényleges tetteiről már ekkor kiderült, hogy ezek leginkább a Kreml érdekeit szolgálják. Az Ovális Irodában lezajlott Trump–Zelenszkij–csörte után Washington felfüggesztette a kritikus hírszerzési információk átadását Ukrajnának, ami odáig vezetett, hogy az oroszok kiszorították a kurszki területről az ukrán csapatokat. Mivel Trump Moszkvára alig gyakorolt nyomást, az oroszok felbátorodtak, és további 5000 négyzetkilométernyi területet szereztek meg Ukrajnától az elmúlt évben. Háborús veszteségek ugyanakkor nagyon magasak: a BBC adatai szerint 2025-ben meredeken emelkedett az elesett orosz katonák száma, különösen azóta, hogy Washington nyomására felerősödtek a béketárgyalási kísérletek.
Ezzel párhuzamosan az ukrán veszteségek is nagyon magasak, ám ami igazán tragikus fordulat, hogy Trump színre lépése óta rendkívül megugrott az ukrán civil áldozatok száma. Az ENSZ januári jelentése szerint 2025-ben 31 százalékkal volt magasabb ez a szám, mint az azt megelőző évben, és 70 százalékkal magasabb, mint 2023-bat. Vagyis a tavalyi esztendő volt az ukrán civilek számára a háború legvéresebb éve, az erőszak több mint 2500 ember halálát okozta (a sebesültek száma bőven 12 ezer felett volt). Az ENSZ adatai szerint az összes civil áldozat 63 százaléka a frontvonal menti területeken élt, és különösen magas köztük a 60 év felettiek száma, mivel nagyrészt ők azok, aki nem hagyták hátra otthonaikat. Ebben nagy szerepet játszottak az orosz drónok, amelyek tavaly 120 százalékkal több áldozatot követeltek, mint az előző évben.
Trump béketeremtésének kudarcát tehát leginkább az mutatja, hogy Oroszország egyre bátrabban támad civil célpontokat, így mostanra Kijev is szinte élhetetlenné vált az állandó áramkimaradások és a fűtés hiánya miatt. Ráadásul egyre inkább úgy néz ki, hogy még ha meg is születne egy közös amerikai–európai–ukrán békejavaslat, azt Moszkva visszautasítaná – vagy legjobb esetben is csak időhúzásra használná az erről szóló tárgyalásokat.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2026/05. számában jelent meg január 30-án.
