Sárkányok, élőhalottak, epikus csaták és több száz millió dolláros produkciók után hogyan folytatódhatott hitelesen a Trónok harca-univerzum? Mondjuk, egy fa mögül kikandikáló fenékkel, ami keresetlen naturalizmussal ontja magából az áldást, egyenesen az arcunkba. Az HBO mert nagyot álmodni, és az elmúlt másfél évtized streaming- (és tévés) iparának talán legnagyobb vállalkozását a levegőég magasából földközelbe vitte, nagyon-nagyon földközelbe: színpompás sárkánytojások helyett ezúttal ürülék jutott osztályrészünkül.
A hét királyság lovagja című, január 19-én indult sorozat ugyancsak George R. R. Martin művein alapszik, vagyis ugyanabban a képzeletbeli világban játszódik, mint a 2011-től 2019-ig futott Trónok harca, illetve a 2022-ben indult és az idén a harmadik évaddal folytatódó Sárkányok háza. Ezzel azonban (egyelőre) véget is ér a rokonság: a hét királyság lovagja a görcsbe ránduló gyomorban érlelt és a fehéredésig szorított öklökbe zárt hatalmi harcok helyett a pikareszk regények szatíráját választotta alaptónusnak, így a pikkelyes tűzokádók szárnyalását a mocsokból kukucskáló béka perspektívája váltja, onnan tekinthetünk a pucér alfelekre.
Nem mintha a Trónok harca ne akarta volna az embert (és egyéb fajokat) a maga pőreségében bemutatni, ám a szoftpornóig fokozott meztelenkedés, a kiontott belekben tocsogó erőszak vagy a bokáig érő szennylében tapicskoló nyomor fölött mindig ott lebegett a mese szent célja. Hiába dicsérték Martint árnyalt karakterábrázolása és a művek politikai realizmusa miatt, a Trónok harca mégis ugyanazt mutatta be, mint szinte minden fantasy: a jó fenséges győzelmét a gonosz felett. Méghozzá az arisztokrácia ügyes-bajos dolgain keresztül. A szociáldemokrácia nem nagyon hagyott nyomot Westeroson (vagyis a hét királyság kontinensén): aki a köznép érdekeit nézte, azt előbb-utóbb az uralkodói tűz emésztette el. A Sárkányok háza pedig még magasabbra hágott a kékvérű gőg világába vezető grádicson, és olyan felsőbbséges problémákra fókuszált, hogy talán még a Buckingham-palotában is elmorzsoltak egy jéghideg könnycseppet a hazug, perverz és gyilkos szereplők sorsát látva.
Ehhez képest az új széria a Trónok harca híres főcímzenéjébe belerondítva egy recsegő fosással indít, hogy aztán felebaráti szeretettel ölelje keblére a kisembert. Persze jelen esetben a kisember egy óriás: Ser Duncan, a Magas – aki azonban a történet elején csupán egy ágrólszakadt (nehezen hihető, hogy) lovag egy szál karddal, büdös göncökben és hatalmas tervekkel eget verdeső fejében. Mestere halála után a magát csak Dunknak nevező férfi (ami angolul zsákolást éppúgy jelenthet, mint nevetséges figurát) egy lovagi tornán szeretne nevet, de főleg pénzt szerezni – mindkettőből híján van, de a hírnévből bajosan vehetne magának tiszta ruhát és tisztességes alkoholt.
A Trónok harca-univerzum fényes páncélba csomagolt birodalmi víziójába érkezett toprongyos égimeszelő mint egy torz, mégis precíz tükör tárja elénk a nagyravágyás kisszerűségét és a magasztos eszmék mélyén feszülő őrült orgia totalitását. Mintha Friedrich Nietzsche híres dualizmusa válna valóra a szemünk előtt: az apollói és a dionüszoszi princípium küzdelme – csak éppen az emelkedett gondolatok fóruma helyett a tiszta szórakoztatás platformján. És ez nagyon jót tesz a franchise-nak. A Trónok harca utolsó évadait ért kritikák és az önmagát sokszor a szorulásig komolyan vevő Sárkányok háza után egy nyers, (f)elszabadult és a látványos bélműködést ünneplő produkció új lendületet adhat a történetnek.
Nem kell ugyanakkor nélkülöznünk a királyi vért sem. Ser Duncan a Targaryen uralkodói dinasztia legkisebb és legkülönösebb tagját, az Egg (Tojás) becenevű Aegont fogadja maga mellé fegyverhordozónak. Az óriás lovagnak eleinte fogalma sincs, ki is a bosszantó kölyök, aki mindenáron követni akarja, de dialógusaik dinamikája – Martin novelláiban legalábbis – a nagy leleplezés után sem változik: a valószínűtlen páros kalandja éppen a kontrasztokban rejlő szatírától válik igazán szórakoztatóvá.
Sárkányok helyett ezúttal disznóháton lovagolunk, mégsem hiányoljuk az ég tágasságát.
A hét királyság lovagja. HBO Max
Ez a cikk a Magyar Hang 2026/04. számában jelent meg január 23-án.
