Szakértő: az uniós jogszabályokkal is szembemegy a Mercosur-egyezmény

Az Európai Bizottság vezetői trükkökkel akarják áterőltetni a megállapodást, amellyel az európai ipar nyerhet, de a gazdák és a fogyasztók szinte biztos, hogy veszítenek.

Az EU-Mercosur megállapodással csak a baj van. Ahogy azt már legutóbbi sajtóközleményünkben írtuk, a legnagyobb gond, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök az előtt írta alá Paraguayban az egyezményt, hogy az Európai Parlament (EP) tárgyalt volna róla – mondta lapunknak Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) programvezetője. 

A Mercosur-alku lényege ugyanis az, hogy a Brazíliába, Argentínába, Bolíviába, Uruguayba vagy Paraguayba exportált európai árukat (autókat, gépeket, vegyi anyagokat, beleértve a peszticideket) jelenleg sújtó, akár 35 százalékos vámok 91 százalékát eltörölnék, cserébe a dél-amerikai országok vámmentesen vagy kedvezménnyel több mezőgazdasági terméket adhatnak el az EU-nak. Nem véletlen, hogy a Dél-amerikai Közös Piac szervezetével nagyjából 25 éven át tartottak a tárgyalások, és egyáltalán nem ment simán a dolog. – Brüsszel ugyanis, annak érdekében, hogy kedvezzen az autó- és vegyipari óriáscégeknek, beáldozná az európai mezőgazdaságot, az élelmiszer-biztonságot, bolygónk természeti értékeit, éghajlatát – emelte ki Fidrich Róbert.

Hozzátette, 2023-ban dél-amerikai kezdeményezésre belekerült a megállapodásba egy kiegyensúlyozási tétel, amely szerint a dél-amerikai vállalatok megtámadhatják az érdekeiket sértő uniós jogszabályokat. Egyes értelmezések szerint nemcsak a Mercosur-megállapodás esetében állna ez a jogosítvány, hanem bármilyen jogszabály esetében alkalmazható lenne, ami elfogadhatatlan. Az is tény, hogy az egyezmény életbelépésével az uniós előírásoknak meg nem felelő, az egészségre esetleg káros élelmiszerek is az uniós piacra kerülnek. – Na, ezek azok a súlyos tények, amelyek miatt kedden Strasbourgban tüntettek az európai gazdák – mondta a szakértő.

Kapnak-e elegendő védelmet az európai termelők? Küszöbön a Mercosur-megállapodás.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az EP-ben szerdán kerül sor arra a szavazásra, amely szerint 144 képviselő kezdeményezésére kikérnék az Európai Unió Bíróságának véleményét a szerződésről. Több jogi szakvélemény szerint ugyanis annak elfogadtatási folyamata szembe megy az uniós jogszabályokkal. A szabályok szerint – vegyes egyezmény lévén – a megállapodást az unió összes tagállamának ratifikálni kellene, és csak azt követően léphetne életbe. Azaz egyetlen tiltakozó tagállam is megakadályozhatná annak hatálybalépését. Ez utóbbit akarta azzal megkerülni az Európai Bizottság, hogy kettészálazta az egyezményt, egy szabadkereskedelmi és egy átfogó partnerségi egyezményre. Előbbi az unió kizárólagos hatáskörébe tartozó területeket fedi le, így hatálybalépéséhez elsősorban az Európai Parlament jóváhagyása szükséges. 

Az egyezmény decemberre tervezett elfogadása a tagállamok vonakodása miatt ugyan meghiúsult, de miután Olaszország is rábólintott arra, az Európai Tanácsban is meglett a minősített többség, és január 9-én megszavazták a kereskedelmi megállapodást. Ezt követően írta alá az egyezményt szombaton a paraguay-i Asunciónban a dél-amerikai államok közös piaci szervezete és az EU nevében Ursula von der Leyen bizottsági elnök. Emiatt bizalmatlansági indítványt adtak be az Európai Bizottság ellen, az eljárást a Patrióták Európáért pártcsalád kezdeményezte.

Arról is beszélt, hogy miért ellenzik a Mercosur-megállapodást, amit Orbán Viktorék még nem is olyan régen támogattak.

A tüntető gazdák mellé állt kedden Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki ez ügyben is sajtótájékoztatót tartott Strasbourgban. – Az Európai Parlament holnap arról szavaz, hogy az Európai Bírósághoz fordul, amiért az uniós joggal ellentétesen került elfogadásra ez a megállapodás. Az Európai Néppárttal ellentétben a Tisza támogatni fogja ezt az indítványt – mondta Magyar, aki szerint újra kell tárgyalni a megállapodás feltételeit. Az ellenzéki politikus arra is kitért, hogy Orbánék egy ideig sunnyogtak az ügyben, és tavaly szeptember óta nem is tettek semmit ellene, csak januárban, a végszavazáskor mondták azt, hogy nem támogatják az egyezményt. Ám a Tisza és agrárpolitikusa, Bóna Szabolcs már tavaly februárban is élesen kikelt az egyezmény ellen.

Szóba hozta a sajtótájékoztató ideje alatt is zajló strasbourgi gazdatüntetést, amin korábban részt vettek, és ezen a Fidesz egyetlen EP-képviselője sem képviseltette magát Magyar Péter tudomása szerint, miközben a kormánypropaganda több „közpénzen kitartott” megafonost, illetve egy fideszes polgármestert próbált eladni olyan gazdákként, akik elküldték volna a helyszínről a Tisza politikusait. Valójában a Tisza politikusa csak egyetlen olyan személlyel találkozott közülük, aki tényleg gazda volt.


Hajdú Péter
A Magyar Hang gazdasági újságírója, közgazdász. Hogyan értelmezzük a gazdasági adatokat? Interjúk vezető közgazdászokkal. A kormánynak vagy az elemzőknek van igaza? Mindig egészséges egy kis kormánykritika! Elemzések. Mit tegyünk, ha változnak a szabályok? Gyakorlati tanácsok a hétköznapokra.
A szerző további cikkei

Ez is érdekelheti