A svájci Davosban megrendezett Világgazdasági Fórum (WEF) napirendje rendkívül széles, ám az orosz résztvevők jobbára távolmaradnak, ami egyértelműen politikai indíttatásúnak tűnik. Oroszországnak kevés mondanivalója van a vitákban, még olyan területeken is, ahol korábban a világ élvonalába tartozott, például az űrkutatásban – állítják a Jamestown Foundation kutatói, akik szerint Putyin végleg kiszorult a davosi világgazdasági fórumból. Az amerikai think-thank szerint ráadásul igen csekély az esélye annak, hogy Oroszország a jövőben visszanyerje korábbi jelentőségét ezen a fórumon.
A szakértők értékelése szerint Putyin közel négy éve tartó ukrajnai háborúja Oroszország gazdasági és technológiai leépüléséhez, valamint globális befolyásának elvesztéséhez vezetett. Sőt, Putyin – maximalista követeléseihez ragaszkodva – elveszítette azt a politikai mozgásteret is, amely lehetővé tenné egy Oroszország számára „győzelemként” tálalható kompromisszum kidolgozását. Az elemzők emellett figyelmeztetnek: egy elhúzódó, felőrlő háborúban az egyes országok gazdasági ereje dönti el a kimenetelt. A háború negyedik évének végére az orosz gazdaság a stagnálásból recesszióba fordult, még a hivatalos statisztikák kozmetikázására tett kísérletek ellenére is. Ebben a törékeny helyzetben az utolsó dolog, amit egy hozzáértő kormányzat tenne, az adóemelés, az orosz kormány azonban most mégis ezt tervezi a költségvetési hiány kordában tartása érdekében.
Az orosz költségvetési hiány fő oka azonban az olajexport-bevételek meredek visszaesése. A globális olajpiacon tapasztalható túlkínálat most lehetővé teszi a kulcsfontosságú vásárlók, például India számára, hogy olyan komoly árengedményeket követeljenek, amelyek mellett az orosz exportőrök profitja gyakorlatilag eltűnik. Az orosz olajat szállító „árnyékflotta” egyre szigorúbb ellenőrzés alá kerül, különösen a Balti-tengeren, miután az amerikai parti őrség az Észak-atlanti-óceánon lefoglalta a Venezuelához köthető Marinera tankert annak ellenére, hogy a hajó megpróbálta Oroszországba áttenni a lajstromát. Az orosz energetikai ágazat problémái azonban nem korlátozódnak kizárólag az olajra: januárban Kína leállította az orosz villamosenergia-importot, mert az Inter RAO – Oroszország egyik legnagyobb állami energetikai vállalata – által megszabott ár magasabb volt, mint a kínai belföldi energia költsége – emlékeztetnek a Jamestown Foundation szakértői. Szerintük az, hogy Oroszország számos pozícióját elveszítette a globális energiapiacon, azt jelenti, hogy a nyugati befektetők vonakodni fognak az olyan vállalatokkal való közös projektek újraindításától, mint a Rosznyefty vagy a Gazprom.
Ez akkor is így lehet, ha egy békemegállapodás részeként feloldanák a szankciókat, ami akár a davosi fórumon is körvonalazódhat. Putyin eddig nem mutatott hajlandóságot egy ilyen megállapodás aláírására, ugyanakkor igyekezett megnyugtatni az orosz üzleti elitet, hogy az amerikai partnerekkel való újbóli együttműködés lehetséges. Mindeközben az Európai Unió tovább szigorítja szankciós rendszerét, és nem ringatja magát illúziókba azzal kapcsolatban, mennyire súlyosan károsította a háború az orosz gazdaság befektetési kilátásait. A Kreml közelmúltbeli törekvése egy szuverén „digitális állam” létrehozására egyre inkább az internethez való hozzáférés korlátozásába csap át, ami egyértelműen mutatja Oroszország lemaradását az amerikai és uniós technológiai innovációkhoz képest. A think-thank emlékeztet: még orosz szakértők is aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy az ország képtelen lépést tartani a nagy kapacitású adatközpontokért zajló geopolitikai versenyben. Putyint azonban láthatóan inkább az információáramlás feletti kontroll érdekli.
A Jamestown Foundation következtetése így az, hogy Oroszország távolmaradása a davosi fórumtól azt jelzi, Putyinnak nincs ütőkártyája a globális pénzügyi versenyben, miközben a háborús kiadások terhe egyre inkább lehúzza az orosz gazdaságot.
