A miniszterelnök a fiatalok után a fideszes önkormányzatokat is megszólította, nem titkoltan szavazatszerzési céllal. Hétfőn, az Országos Önkormányzati Fórumon a kormánypárti önkormányzati vezetőknek címezve Orbán Viktor a következőket mondta: „a ’26-os választás azon dől majd el, hogy a Fidesz-KDNP-hez tartozó önkormányzati vezetők, képviselők, a közösségünk hivatásos szakemberei, vezetői hajlandók-e beleállni ebbe a küzdelembe. Ha beleálltok, nyerünk, ha nem álltok bele, nem fogunk nyerni.” A kormányfő azt is megígérte, a választás után átalakítják az önkormányzati rendszert.
Ugyanitt a közigazgatási és területfejlesztési miniszter arról beszélt, „azok, akik 2002-ben több pénzt követeltek az önkormányzatoknak, és akiknek a közvetlen utódjai, szellemi örökösei most több pénzt követelnek az önkormányzatoknak, valójában csődbe viszik az önkormányzati rendszert”. Nem így a Fidesz. Navracsics Tibor sorolta is az „eredményeket”: a bajan lévő önkormányzatok konszolidációját, a Magyar Falu, az Aktív Magyarország és a Versenyképes Járások Programot. A politikus arról is beszélt, hogy az önkormányzati rendszer erős, anyagilag stabil.
A hangzatos szólamok helyett érdemes megnézni az önkormányzatok finanszírozási rendszerét. Valóban olyan kényelmes és stabil az önkormányzatok helyzete, pénzellátottsága, ahogy a miniszter állítja?
Ahogy a kormányfő mondta, valóban nagyon nagy szükség lenne az önkormányzati rendszer átalakítására, ahogy azt az érintettek már évek óta kérik. Nagy baj lenne azonban, ha az elmúlt bő másfél évtized tendenciája, az egyre erőteljesebb központosítás, a hatáskörök elvonása, a finanszírozás visszafogása lenne az új út.
A szolidaritási adó csökkentése nélkül nagy bajba kerülhetnek az önkormányzatok. Több nagyvárost is megnéztünk, hogyan viselik a terheket.
A kormányzati elvonások sora már 2012-ben megkezdődött, amikor a második Orbán-kormány elvonta a személyi jövedelemadó utolsó nyolc százalékát az önkormányzatoktól, ami eddig helyben maradt, és a helyi fejlesztések jelentős forrása volt. Ezzel jelentősen csökkent az önkormányzatok szabadon elkölthető bevétele és önállósága, hiszen a korábbinál jobban rá voltak utalva a központi támogatásokra.
A hangzatos kormányzati narratíva ellenére maga a kormány egy hivatalos dokumentumban ismeri el, hogy 2027-ig biztosan csökken az önkormányzatoknak juttatott finanszírozás.
A K-Monitor elemzése szerint a Pénzügyminisztérium által készített „Makrogazdasági és Költségvetési Előrejelzés 2023-2027” címet viselő dokumentumból kiderül, hogy amíg 2023-ban a teljes önkormányzati szektor 1100 milliárd forint támogatást kapott, addig ez az összeg 2027-re 1044 milliárd forintra csökken. Eközben a helyhatóságok által fizetendő szolidaritási hozzájárulás – amely a kormány magyarázata szerint arra szolgál, hogy a szegényebb önkormányzatok költségvetését abból egészítsék ki – évi 250 milliárd forintról 358 milliárd forintra nő. Ennek eredőjeként az önkormányzatok nettó finanszírozása (a kötelező feladatokra juttatott összegből levonva a szolidaritási hozzájárulás címén elvont összeget) négy év alatt 850 milliárd forintról 686 milliárd forintra csökken. Ezt támasztják alá a következő adatok is: amíg 2015-ben a központi költségvetésből 3,98 százaléknyi támogatás jutott az önkormányzatoknak, addig ez az arány 2024-re 2,43 százalékra esett vissza. Adatok híján azt sem lehet tudni, hogy mi is történik a szolidaritási hozzájárulásként beszedett összeggel: azt valóban a szegényebb önkormányzatokra költi-e a kormány, vagy eltűnik a központi költségvetés bugyraiban. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere már 2023-ban kritikát fogalmazott meg a rendszerrel kapcsolatosan, és azóta sem történt változás.
Jelentős elvonásokra került sor a koronavírus-járvány idején is. Amikor az uniós országok többségében plusz forrásokat juttattak az önkormányzatoknak, a magyar kormány jelentős összegeket vont el a magyarországi helyhatóságoktól. Így elvette a gépjárműadót, az iparűzési adó felét, az idegenforgalmi adót, megtiltotta a parkolási és közterülethasználati díjak beszedését. Ezzel szemben Csehországban például 2020 decemberében úgy döntött a kormány, hogy az önkormányzatoknak lakosonként 47 euró (akori árfolyamon 19 ezer forint) támogatás jár a megemelkedett terheiket ellensúlyozandó.
A járvány befejeződését követően ugyan ismét az önkormányzatoknál maradhatott az iparűzési adó, azonban a kormány dinamikusan emelni kezdte a szolidaritási adót, ami a már említett „Makrogazdasági és Költségvetési Előrejelzés 2023-2027 című dokumentum részleteiből is látszik.
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok elnöke szerint még mindig van idő arra, hogy beavatkozzanak a 2026-os költségvetésbe: ilyen lenne például a szolidaritási hozzájárulás mértékének csökkentése. Ő a 15 százalékkal már elégedett lenne.
Az önkormányzatok finanszírozásának csökkenését jól mutatja Szentendre példája. Amíg korábban az állam által előírt kötelező feladatok finanszírozásában ötven százalékos részt vállalt a központi költségvetés, addig 2024-re ez az arány 42 százalékra csökkent, tavaly pedig 38 százalékra.
Az elvonások sorának azonban még ekkor sem volt vége. A Navracsics Tibor által emlegetett Versenyképes Járások Program finanszírozására tavaly márciusban úgy döntött a kormány, hogy az önkormányzatoktól elvonják az iparűzési adó növekményét. Vagyis hiába fizetnek be a vállalkozások magasabb adót, mint a megelőző évben, a magasabb összeget elvonja a kormány a térségi fejlesztésekre. Vagyis nem a központi költségvetésből finanszírozzák a programokat, hanem az önkormányzatoktól einstandolt bevételekből. Nem véletlen, hogy a kormánytól független Magyar Önkormányzatok Szövetsége évek óta hangsúlyozza: elodázhatatlan az önkormányzati finanszírozási rendszer megújítása. Ugyanakkor a kifejtettek értelmében megalapozottnak tűnik az a minap hallott polgármesteri vélekedés, hogy „a jó isten mentsen meg bennünket attól, hogy a Fidesz ismét hozzányúljon az önkormányzatokhoz.”
