Az államháztartás központi alrendszere tavaly 5738,7 milliárd forintos hiánnyal zárt. A központi költségvetés 5500,1 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 7,3 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 245,9 milliárd forintos hiányt mutattak – tudatta közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Ez azt jelenti, hogy naponta 15 milliárddal, vagyis percenként 10,9 millió forinttal nőtt a deficit. Az 5738 milliárd forintos hiány azért meghökkentő, mert november végén még csak 4070,4 milliárd forint mínusznál járt a magyar állam. Vagyis decemberben egyetlen hónap alatt sikerült óriási, 1668 milliárd forintos pénzforgalmi hiányt összehozni. Azt NGM az eredményt azzal próbálta szépíteni, hogy az Európai Bizottság a közösségi büdzsé likviditáshiányára hivatkozva 248 milliárd forintot nem utalt át december utolsó napjaiban, ez az összeg ehelyett január első felében érkezhet meg. Az NGM szerint, ha ezt a késést kivesszük a képletből, akkor a 2025-ös hiány a tervezettek szerint alakult.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón arra a kérdésre, hogy miért nem sikerült tartani a tavaly harmadszorra emelt hiánycélt sem, azt válaszolta, hogy a végleges, pontos adatok csak 2-3 hónap múlva lesznek elérhetőek, így az 5 százalékos hiánycélt (ami szintén egy évközben emelt cél volt) sikerülhet tartani.
