Orbán Viktor petíciót akar indítani az Európai Unió nem létező 800 milliárd dolláros ukrán támogatási csomagjának megakadályozására – derül ki a miniszterelnök Facebook-oldalán megjelent videóból.
A kormány több tagja, így Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint a Fidesz–KDNP kampányfőnöke, a biztosválasztás.hu domain név bejegyzésének elmulasztásával, illetve a szlogen le nem védésével nagyot bakizó Orbán Balázs szintén brüsszeli őrületről beszél, illetve arról, hogy Brüsszel 800 milliárd dollárnyi támogatást ad Ukrajnának. A csütörtöki kormányinfón is szóba került a téma, ahol Gulyás Gergely kancelláriát vezető miniszter ugyancsak szépen felmondta a leckét. A kormányközeli média is azonnal szajkózni kezdte a kormányzati narratívát – nem meglepő módon anélkül, hogy annak igazságtartalmáról megbizonyosodott volna.
Szokásos évindító nemzetközi sajtótájékoztatóját tartotta meg Orbán Viktor, de oda nem engedtek be mindenkit, és lapunknak sem adtak lehetőséget a kérdezésre. Orbánt faggatták Venezueláról, a Benes-dekrétumos törvényről és Magyar Péterről is. A sajtótájékoztató után megkérdeztük, bocsánatot kér-e az intézményi gyermekbántalmazásokért.
A miniszterelnök az Európai Ügyek Minisztériumának (EÜM) összefoglalójára hivatkozva arról beszélt, hogy az elkövetkező tíz évben a 800 milliárd dollár előteremtése 9 milliárd dolláros kiadást jelentene hazánk számára, illetve hogy Brüsszel elvenné „a 13. és 14. havi nyugdíjat, az otthonteremtési támogatásokat, a CSOK-ot, a rezsicsökkentést, az egykulcsos jövedelemadót, a munkáshitelt, valamint az édesanyáknak, fiataloknak és családoknak járó adókedvezményeket.” Vagyis Orbán Viktor ismét a szokásos módszert alkalmazza, egy valóban létező információra – Ukrajna tíz év alatt 800 milliárd dollárnyi uniós támogatást kér – épít fel egy érvrendszert, amelynek nem sok köze van a valósághoz.
A miniszterelnök érvelésével több probléma is akad. Az egyik, hogy Ukrajna ugyan valóban kér 800 milliárd dollárnyi támogatást, azonban szó sincs arról, hogy annak folyósítását tervezné az EU. Egyelőre 90 milliárdos összeget szavaztak meg az idei és a jövő évre, illetve arról született döntés, hogy nem szabad magára hagyni az Oroszország területszerző háborúja miatt gondokkal küszködő országot. Korábban is voltak ukrán igények, sok esetben azonban annak csak töredékét kapták, tehát nem tudni, mekkora támogatást kapnak a jövőben.
Az sem igaz, hogy az Európai Unió elvenné az Orbán felsorolásában szereplő támogatásokat. Egyrészt, mert a 90 milliárdos támogatásból világosan látszik az uniós finanszírozási modell mibenléte. Az összeget hitelként veszi fel az Európai Unió a nemzetközi pénzpiacokról, és hitelként nyújtja Ukrajnának. Annak terheit azonban csak az intézkedést megszavazó 24 tagországnak kell vállalni. Miután Csehország, Magyarország és Szlovákia nem vesz részt ebben az akcióban, így nem is terhelik annak költségei. Ez az Orbán Viktor által hivatkozott EÜM-jelentésben is szerepel. Ha az alaptalanul feltételezett 800 milliárd dolláros csomagot sem szavazná meg a magyar kormány, akkor annak terheit sem kellene viselni. Vagyis az ilyen jellegű segítségnyújtás nem jelent terhet hazánk számára. Így nincs szükség arra, hogy Ukrajna támogatása miatt elvegyék a magyarországi családtámogatásokat, illetve a 13. és 14.havi nyugdíjat.
Az viszont igaz, hogy az Európai Bizottság (EB) 2025. évi országjelentésében a magyar gazdaságpolitika hibáira is felhívja a figyelmet. Így például, hogy a kormány piacidegen módszereket alkalmazva belenyúl a jelzáloghitel-kamatok rendszerébe, ez pedig hozzájárul a piaci szereplők bizonytalanságához. A piaci bizonytalanság pedig csökkenti a beruházási hajlandóságot, és ezzel fogja vissza a növekedést. Az is tény, hogy az EB valóban bírálja az otthonteremtési programok kedvezményes hitelrendszerét, mert az automatikus lakásáremelkedést generál. A tények igazolják az unió érvelését, hiszen a Bankmonitor elemzése szerint a 2015-ben indult csok-támogatást követő egy évben országosan 12, a babaváró és a csok-hitel után 13, a 2021-ben indított Zöld otthon program hatására országosan 29 százalékkal nőttek a lakásárak, a 2024-től érvényes csok plusz kamattámogatott hitelkonstrukció pedig országosan 17 százalékkal növelte meg a lakásárakat. A legutóbbi program, az Otthon start program pedig a Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint 2025-ben harminc százalékos áremelkedést valószínűsít. Ez a drágulás el is inflálja a program adta előnyöket.
Az ingatlan.com adataiból kiderül, hogy Budapesten 24,1 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel ezelőtt. Jövőre azonban a választás is komolyan befolyásolhatja az ingatlanpiaci folyamatokat.
Az is tény, hogy az EB többször felhívta a figyelmet a magyar nyugdíjrendszer gondjaira, és javasolta annak átalakítását, mert abban minden szakértő egyetért, hogy a jelenlegi rendszer 2035 után fenntarthatatlanná válik. Valóban felvetette azt is, hogy a 13. havi nyugdíjat – ahogy hazánkon kívül minden országban – maximálni kellene, mert az egyre szélesebbre nyitja az ollót a magas és alacsony nyugdíjjal rendelkezők között. Nem is beszélve arról, hogy a nyugdíjkasszában nincs meg a kifizetés járulékfedezete. Ezzel együtt szó sem volt az ajánlásban – amely a 2024-ben a magyar kormány felkérésére készült OECD-szakértői anyagra hivatkozik – a 13. de különösen a 14. havi nyugdíj elvételéről, hiszen az akkor még nem is létezett.
Hangsúlyozni kell, hogy ezek az uniós kritikák teljesen függetlenek Ukrajna támogatásától, hiszen azok jó része az orosz-ukrán háború kitörése előtt is létezett, és ezek célja a hibás gazdaságpolitika kijavításának elősegítése volt. Az is tény, hogy ezek nem követelések, ahogy Orbán Viktor emlegeti, hanem csak ajánlások, amelyeket vagy elfogad egy kormány, vagy nem. De még ha fel is tesszük, hogy igaza lenne a kormánynak – de nincs így –, és valóban 320 milliárd forint plusz kiadást jelentene évente a 800 milliárd dollár Magyarországra eső része, az egyrészt a 13. havi nyugdíj költségének alig valamivel több, mint a fele. Másrészt a 2026. évi költségvetés kiadási főösszege 43 781 milliárd forint, vagyis annak még egy százalékát sem (pontosan 0,73 százalékát) teszi ki a 320 milliárd forint. Ezt az összeget pedig bármikor elő lehetne teremteni, ha a kormány akarná, hiszen bőven lenne honnan elvenni, gondoljunk csak az értelmetlen kormányzati beruházásokra.
Vagyis látható, hogy a kormány a sikertelen gazdaságpolitikáról – negyedik éve nincs értelmezhető növekedés, a gazdaságban szinte minden ágazat stagnál, nyoma sincs a repülőrajtnak, és még lehetne sorolni – szeretné elterelni az emberek figyelmét az EU és Ukrajna ellenes retorikával.
