A magyar felnőtt (pontosabban a 16 év feletti) társadalom negyede dolgozik jelenleg kis- és középvállalkozásnál, vagy volt ilyen szervezetben a legutóbbi munkahelye, ami nagyságrendileg megegyezik a nagyvállalatoknál vagy az állami és önkormányzati szférában dolgozók arányával. A nők (28 százalék), a középkorúak (32-32 százalék) és a megyeszékhelyeken élők (29 százalék) dolgoznak az országos átlagot meghaladó arányban kis- és középvállalkozásoknál. A magyarok egész karrierjére vetítve a kérdést, a társadalom mintegy ötöde (19 százalék) mondható „régi motorosnak” a kkv-k területén: ennyien nyilatkoztak úgy, hogy legalább 20 évet dolgoztak ebben a vállalati szektorban. Korukból kifolyólag értelemszerűen a legidősebb korcsoportban, a 60 év felettiek körében kiugróan magas (37 százalék) ez az arány. Érdekesség, hogy éles választóvonal mutatkozik meg jövedelemcsoportok között: az alacsony keresetűek körében 26, míg a magas jövedelműek körében csak 13 százalékra jellemző, hogy legalább 20 évet dolgoztak kkv-kben.
A magyarok szerteágazóan látják a kkv-k előtt tornyosuló legfőbb akadályokat. A megkérdezettek valamivel több mint fele (55 százalék) adott értelmezhető választ az erre irányuló nyitott kérdésre, ezen belül a legtöbben (12 százalék) az adó- és járulékterheket, 7-7 százalék pedig a gazdasági környezetet és a szektor versenyképességét említette. Egyéb, de a fentiekhez képest jóval ritkább említések az állam működése (4), a bérköltségek (3), a megfelelő munkaerő hiánya (3), a működtetési/vezetési problémák (2), a támogatások hiánya (2), a jogi és szabályozási környezet (1), a tőkehiány (3), a bürokrácia és korrupció (1-1 százalék). Ebben a megközelítésben különösen releváns azok válasza, akik jelenleg (vagy legutóbbi munkahelyükön) kkv-knál dolgoztak. Ebben a körben az átlagnál nagyobb arányban (15 százalék) nevezték meg az adó- és járulékterheket, a gazdasági környezetet (9 százalék) és az állam működését (6 százalék).
A kutatásban a kkv-k általános megítélését is igyekeztek feltérképezni. Ebben a megközelítésben a magyar kis- és középvállalkozások átlagos megítélése inkább pozitív (6-os átlagpont), valamivel meghaladva mind a külföldi, mind a magyar nagyvállalatok átlagos értékelését (5,6-os átlagpont), és jócskán meghaladva a magyar kormány (4,3) és a média (4,2) megítélését, illetve megközelítve a civil szervezetek átlagos értékét (6,1). Korosztályok összehasonlításában különösen a fiatal korosztály (16-29) tagjai viszonyulnak pozitívan a kkv-hez, ennek a szegmensnek 43 százaléka adott legalább 7-es értékelést a kkv-k iránti bizalomra vonatkozó kérdésre (Az 50-59 éves korosztály 33 százalékához képest). Ugyanezt a mércét alkalmazva (legalább 7-es értékelést adók aránya) még a diplomások (42), a fővárosiak (46) és a magas jövedelműek (43 százalék) mutatnak pozitívabb attitűdöt az országos átlaghoz képest. Érdekesség, hogy a kkv-knál dolgozók értékelései is csak a fenti demográfiai csoportokhoz hasonló mértékben haladják meg az országos átlagot (43 százalékuk adott legalább 7-es értékelést), azaz a szektorban dolgozók nem elhanyagolható része igen kritikus a szektor vállalataival kapcsolatban.
A kutatásban a kkv-kat és a nagyvállalatok megítélését konkrét szempontok alapján is ütköztették, arról kérdezve a válaszadókat, hogy az egyes szempontok szerint inkább a kkv-król vagy inkább a nagyvállalatokról alkotnak-e kedvezőbb véleményt. Ebben a megközelítésben a bizalmi index átlagaitól eltérően inkább a nagyvállalatok felé húz a magyarok értékítélete, különösen a karrierlehetőségek (60 százalék szerint inkább a nagyvállalatokra igaz és csak 9 százalék szerint a kkv-kra), a magasabb bérezés (59 vs. 11) és az innováció (40 vs. 18) tekintetében. Kiegyenlítettebbek a vélemények az „érdekes, tartalmas munkahelyek” (32 vs. 23), a magyar gazdaságban betöltött szerepük (34 vs. 20) és a termékek és szolgáltatásaik minősége (26 vs. 25 százalék) szempontjából. Egyedül a munkavállalókkal szembeni bánásmód az, amelyben a kkv-k „verik” a multikat a magyarok érzékelésében: 38 százalék szerint inkább a kkv-kre és csak 22 százalék szerint a nagyvállalatokra mondható el ez.
Széles körben érzékelt tendencia, hogy a magyar gazdaságpolitika egyértelműen inkább a nagyvállalatoknak és kevésbé a kkv-knak kedvez. A teljes népesség háromnegyede osztja az első, és csak negyede az utóbbi álláspontot szinte demográfiai csoporttól és munkahelytől függetlenül. Ezzel párhuzamosan a relatív többség szerint fordulatra lenne szükség a gazdaságpolitikai prioritásokban: 38 százalék szerint inkább a kis- és középvállalkozások megerősítése kéne, hogy legyen az elsődleges cél, és csak 15 százalék szerint a nagyvállalatok versenyképességének javítása a fontosabb (47 százalék szerint azonban mindkettő ugyanolyan mértékben fontos).
A teljes felmérést itt találják.
