• Mit lehet tenni a cigány-magyar együttélés javítása érdekében?
• Hogyan lehetett korábban Orbán Anita a Fidesz-kormány alatt utazó nagykövet?
• Milyen kormányt alakítana, ha győznek a választáson?
• Ilyen kérdéseket kapott Orbán Viktor Hatvanban, a legújabb háborúellenes DPK-gyűlésen.
1990-ben és 1994-ben Hatvan még kikosarazott minket, 1998-ban aztán összejött – így vezette fel a városban tartott DPK-gyűlésen Orbán Viktor a város és a Fidesz viszonyát, azzal folytatva, hogy 2010-ben jött a „boldog egymásra találás”. Arra is emlékszik, ahogy „becserkészte” Szabó Zsoltot, akit azóta újra és újra megválasztanak a parlamenti voksoláson. Megköszönte a helyieknek az Egert és környékét képviselő Pajtók Gábort, ahogy a Gyöngyöst képviselő, jelenleg drogügyi kormánybiztosként is tevékenykedő Horváth Lászlót is, akinek a segítségével kábítószermentessé teszik Magyarországot. Itt konkrétabban is kitért utóbbi tevékenységére: mi, családapák soha nem fogjuk elfogadni, hogy bárki elfogadtassa velünk a kábítószert, hogy legalizálni lehessen, miközben Európában közben egymás után döntenek a liberalizációról. A Fidesz tehát szerinte jól járt a térséggel, de a hatvaniak is jól jártak a Fidesz-kormánnyal, itt a kórházfelújítást, az óvodai férőhelyek bővítését említette, ahogy a bűncselekmények számának és a munkanélküliség csökkenését is.
A miniszterelnök ezután rátért a háborúra, igaz, elsőként nem a mostanira, hanem a második világháború borzalmaira. Majd azzal folytatta, hogy mire van szükség ahhoz, hogy ki tudjuk maradni a mostani konfliktusból, de ezúttal is kérdések hangozhatnak el, ha – mint ahogy Orbán Viktor fogalmazott – Philip felébred és levezényli ezt a programot.
Már az elsők között volt egy kérdező, aki jelezte, hogy romaként szólal fel és tapasztalata szerint – mivel kormányhivatalban dolgozott – nem segélyért járnak a romák az intézménybe. Arra volt kíváncsi, mit tenne a kormány a cigány-magyar együttélés helyzetének javításában. A kormányfő szerint ebben a kérdésben „most minden fel van keverve, mint a zacc, ilyenkor nem kell inni belőle, hanem meg kell várni, amíg leülepszik”. Felidézte, hogy 2010-ből van egy megállapodásuk a romákkal: „mi teremtünk munkahelyet, csak arra kérünk, hogy vegyétek fel a munkát, mi segítünk abban, hogy a gyerekeitek tudjanak tanulni, csak küldjétek el őket iskolába”. A szülők dolgoznak, a gyerek tanul, ez a polgári élet, ezt a lehetőséget kínálták fel és nagyon sokan éltek is vele, sok tízezer ember kezdett dolgozni és megduplázódott a felsőfokú végzettséggel rendelkező cigány honfitársak száma. Először a közfoglalkoztatásba vonták be az érintetteket, akik később be tudtak illeszkedni valamilyen vállalati munkaerőközösségbe.
– Ez nem azt jelenti, hogy a helyzet jó, csak azt jelenti, hogy jó irányba mozdult el – fogalmazott Orbán Viktor, kifejtve, hogy ma a cigányság 3 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, míg érettségivel 11 százalék. Ez pedig előhozza azt a kérdést is, hogy milyen munkát lehet adni annak, akinek nincs végzettsége, hogy gondolkodjunk a fizikai munkáról.
Az nem derült ki, hogy a miniszter honnan fért hozzá ilyen adatokhoz.
– Miért keveredett fel a zacc, miből lett a baj? – tette fel a kérdést a miniszterelnök Lázár János mondataira utalva, jelezve, hogy mindenkinek van önérzete, a cigány embereknek is és ha olyan mondatot hallanak, amiből úgy érzik, hogy csak egy valamire jók, akkor az önérzet megsérül. A politika meg olyan, hogy vannak erős emberek, vannak erős mondatok és van, ami félrecsúszik, de ezt meg lehet beszélni. Szerinte egy embernek az értékét az elvégzett munka minősége adja, nem a származás és még csak nem is az iskolázottsága. Orbán Viktor ezért egy takarító munkáját tisztességesen elvégzett embert előbbre sorol, mint mondjuk egy rossz orvost.
– Olyan sorsotok lesz, amilyet választotok magatoknak és amiért megoldoztok – üzente a cigányságnak.
Ezután a gyöngyösi fórumra utalt, „ahol bűnözők bandába szerveződve, egy párt megbízásából balhét csináljanak, ezt nem fogjuk elfogadni” – szögezte le, majd Lázár Jánoshoz hasonlóan ő is a „Tisza által odaküldött” emberek priuszát sorolta, „némelyiknek több bűncselekmény van a rovásán, mint ahány éves”. – Álljunk meg egy pillanatra: üzenjük meg a tiszásoknak, hogy ne uszítsák a cigányt a cigány ellen, a cigányt a magyarok ellen, mert abból baj lesz – mondta.
Egy következő kérdező, egy 75 éves nő azt mondta, hogy annyira szereti a miniszterelnök urat, hogy szeretné megölelni, erre pedig nagy taps közepette lehetőséget is kapott.
Orbán Viktor – ugyancsak kérdésre – beszélt arról is, hogy addig van rezsicsökkentés, amíg van orosz gáz. A tiszás Kapitány Istvánt is szóba hozta, aki korábban a Shell egyik vezetője volt, az általa vezetett vállalat azonban szerinte elvette a pénzt az emberektől.
Egy következők kérdező azt vetette fel, hogy Orbán Anita korábban a kormánynak dolgozott, most tiszás, ez hogy nem tűnt fel korábban. A kormányfő az egykori utazó nagykövetet lobbistának, tipikus kijárónak nevezte, annak egyébként most is tudná használni, de semminek az irányítását nem bízná rá. Pláne, nem cserélné le rá Szijjártó Pétert. Itt tért ki hosszabban az orosz-ukrán háborúra, hogy a kormány nem hajlandó finanszírozni Ukrajnát, eszkalálódna a konfliktus, ha az ország EU-tag lenne és a Fidesz új petíciójának kitöltésére buzdított.
A kormányfő felidézte, hogy a magyar EU-s elnökség idején járt Kijevben, négyszemközt tárgyalt Zelenszkijjel és elmondta neki, hogy bajban van, az idő nem az ő oldalán áll. Ha pedig érdekelt egy békében, akkor a magyar miniszterelnök megpróbálja kitárgyalni Moszkvában ennek az orosz lábát. – Azt nem mondom, hogy kinevetett, de nyersen elutasító volt – összegezte az ukrán elnök válaszát, aki szerinte azt mondta, hogy az idő Ukrajnának dolgozik. Ezt követően járt Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnál is, akitől azt kérdezte, mennyire ragaszkodik Donyeck megye elfoglalásához. Az orosz elnök – elmondása szerint – azt fejtette ki, hogy ők erősebbek és azt a területet el fogják foglalni, sok ukrán és sok orosz is meghal, de akkor is az övék lesz. – Nem mondom, hogy ez szép dolog, de ez a realitás – fogalmazott Orbán Viktor, ezért sürgetve, hogy külső erők segítsenek a béke tető alá hozásában, Magyarország pedig maradjon kívül ebből a konfliktusból, amelyet ő tud garantálni.
Kapott kérdést a miniszterelnök arról is, hogy ha nyernek áprilisban, hogy néz majd ki a kormány. Orbán Viktor szerint először azt kell tudni, hogy mi vár ránk, ehhez kell megtalálni a megfelelő embereket. Azt mindenesetre jelezte, hogy ha koalíciós kormányt kell alakítani, az már baj.
