Ahol már a trafik is bezár

Majdnem sikerült Tékes leghosszabb utcáján úgy áthaladnunk, hogy közben nem találkoztunk senkivel. A kopott kupolás templom és a hóval betakart, üres játszótér között parkolunk le, de mi egy ajtórácsos, jellegtelen, magában álló ingatlant keresünk a 185 fős faluban, rajta egy barna cégérrel és egy nemzeti színekkel bekarikázott 18-as számmal: azt a nemzeti dohányboltot, mely már tizedik éve zárva tart. Be is fújta a hó a teraszát.

Ötezer alatt

Tékes Baranyában van, ebben a megyében található a legtöbb olyan település – 145 a 301-ből –, ahol bezárt már vagy eleve nem is nyitott dohánybolt. 2013-ban, amikor a második Orbán-kormány egészségügyi és ifjúságvédelmi okokra hivatkozva újra felosztotta a dohánytermékek piacát, akkor a szabályozás úgy szólt, hogy a településeken kétezer lakosonként nyithat trafik, majd úgy variálták meg a rendelkezést, hogy már három-, később pedig négyezer lakosonként kaphattak koncessziót a cigarettaárusok. A trafikok így lényegében lokális monopolhelyzetbe kerültek, vagyis nemcsak az árusítás jogát kapták meg, hanem tulajdonképpen fix vevőkört is biztosított számukra a kabinet. Ez jól is jött a koronavírus-járvány idején a tulajdonosoknak, ugyanis míg a kocsmákat több hullámban bezárásra kötelezték, a trafikokat nem. Így aztán sok helyen a dohánybolt – vagy legalábbis a bejáratuk melletti hamutál környéke – italboltként is funkcionált, és a kibővített vendégkörrel válságállóbbak lettek a koronavírus-járványt követően, mint a kocsmák. Ennek ellenére figyelemre méltó a trend, hogy a 2014-es csúcsesztendőtől kezdve évről évre lassan, de egyenletesen csökken a trafikok száma. Tizenkét éve koncessziós szerződéssel működött 5899 üzlet, kijelöléssel (erre a jelenségre még kitérünk) 466, összesen 6365 trafik. Mára ebből 5619 maradt, a tavalyi volt az első év, amikor a koncessziós üzletek száma először csökkent ötezer alá, összesen 4977 van belőlük.