Vajon kiszabadulhat a világ a kínai ritkaföldfémcsapdából?

Az Egyesült Államok és Kína között dúló kereskedelmi háború egyik fontos frontján a ritkaföldfémekért folyik a harc (melyek Grönland kapcsán is felmerülnek). Ezek az elemek elengedhetetlenek a modern elektronikai berendezések gyártásához: nélkülük nincs elektromos autó, mobiltelefon, lapos tévé, mesterséges intelligencia, megújuló energia, kőolaj-finomítás, sőt még LED-égő sem. A világ ritkaföldfémkészleteinek nagy részét – a feldolgozásnak pedig szinte egészét – Kína monopolizálta. Vajon kiszabadulhat a világ a kínai ritkaföldfémcsapdából?

A ritkaföldfém elnevezés nagyon félreérthető, hiszen azt gondolhatnánk, hogy alig található ezekből a kémiai elemekből a földkéregben. Valójában azonban egyáltalán nem számítanak olyan ritkának, az amerikai becslések szerint legalább 110 millió tonnára tehető a még a föld alatt rejtőző készleteik össztömege (ennek nagyjából 40 százaléka pihen Kína alatt). Vannak közöttük olyan fémek, például a cérium, amelynek bolygónkon található mennyisége összevethető a rézével, és a világ 25. leggyakoribb eleme. A ritkaságuk inkább arra utal, hogy elszórtan találhatók a föld alatt, szinte mindig más ércekkel keveredve. Emiatt sehol nem lehet egy tömegben nagy mennyiséget kitermelni belőlük, és a feldolgozásuk is rendkívül infrastruktúra-, tudás-, költség- és energiaigényes. A kitermelésük ezért hatalmas környezeti károkozással jár, ami a nyugati demokráciákban, ahol a nyílt környezetpusztítás már nem annyira elfogadható (helló, akkumulátorgyárak), a legtöbb esetben kizárja a még meglévő készletek kiaknázását is.