Még 2025-ben is leszedált állapotban volt a magyar gazdaság, annyira megborultak az egyensúlyi viszonyok a 2021 nyarától 2022 tavaszáig tartó választási költekezés miatt – erről tanúskodnak az elmúlt két hétben megjelent makroszámok. A legutolsó gyászos adat az építőipar háza tájáról érkezett. Most, hogy már jó ideje nem jönnek az uniós pénzek, és nem épülhet minden sarkon stadion vagy lórehabilitációs központ, az ágazat tavaly novemberi teljesítménye 5,6 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakáétól, havi szinten pedig 7,3 százalékos volt a zuhanás. Folytatódott az ipar mélyrepülése is: éves összevetésben 5,4, októberhez képest 2 százalékkal esett vissza a teljesítmény. Karácsony felé közeledve is vérszegény növekedést mutatott fel a novemberi kiskereskedelmi forgalom, amely csupán 2,5 százalékkal haladta meg az előző évit, októberhez képest pedig csak stagnálásról lehetett beszélni.
Eközben brutális hiányt hagyott maga után a kormány: az államháztartás pénzforgalmi szemléletben több mint 5700 milliárd forintos deficittel zárt tavaly, ebből csupán decemberben közel 1700 milliárd jött össze, és érdemi magyarázattal nem is szolgált a nemzetgazdasági tárca. Mindezt megkoronázta, hogy az Államadósság Kezelő Központ már az év első napjaiban 3 milliárd euró (közel 1200 milliárd forint) értékben bocsátott ki devizakötvényt, hiszen kiürült a kassza, és az áprilisi választásig még hatalmas kiadások (tizenharmadik havi nyugdíj, tizennegyedik havi töredéknyugdíj, fegyverpénz) várnak az államra.