Donald Trump és csapata számos lehetőséget mérlegel ennek a fontos külpolitikai célnak Grönland megszerzése érdekében, és természetesen az amerikai hadsereg bevetése mindig egy lehetőség, amely a főparancsnok rendelkezésére áll – közölte kedden Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője, miután az amerikai elnök újra felvetette azt a vágyát, hogy a Föld legnagyobb szigete az Egyesült Államokhoz tartozzon. Trumpnak ez az elképzelése persze korántsem számít már újdonságnak, ahogy az sem, hogy akár katonai erővel is kész lenne megszerezni Dánia autonóm területét. Sokan azonban Trump úri szeszélyének tartják Grönland hovatartozásának újbóli felvetését, pedig ez a kérdés valójában már jó ideje az amerikai geostratégák érdeklődésének középpontjában áll.
Grönland megszerzésének ötlete egészen az 1860-as évekig vezethető vissza, amikor az Egyesült Államok külügyminisztere, William Seward felvetette Grönland (és Izland) megvásárlását Dániától 5,5 millió dollárért. A cél egyértelmű volt: az úgynevezett Seward-terv ki akarta terjeszteni az amerikai befolyást Észak-Amerikában oly módon, hogy uralja az északi kereskedelmi útvonalakat és potenciálisan magához vonzza Kanadát is. Noha a tárgyalások majdnem sikeresek voltak, végül mégsem valósult meg a politikai ellenállás miatt. 1946-ban aztán újra előkerült a terv, ekkor az Egyesült Államok 100 millió dollárt ajánlott Dániának Grönlandért. Habár Koppenhága elutasította az ajánlatot, a katonai együttműködés maradt.