Orbán a migráció kordában tartása ellen lázad

Miközben Magyarországon ismét a közbeszéd élvonalába emelkedett a migráció, és vélhetően a választásokig ott is marad, az EU-ban egyre több kép kerül a helyére a bevándorlási kirakósból. Ami egyfelé mutat: szigorú uniós határvédelem, a jogosulatlanul itt tartózkodók visszaküldése, a pusztán jobb megélhetésért Európába igyekvők távol tartása, ezzel párhuzamosan a ténylegesen üldözöttek, valódi menekültek védelme. Ez ellen hirdetett lázadást Orbán Viktor.

2026. június 12-én életbe lép az új menekültügyi és migrációs paktum, amelyről a tagállamok 2024. májusában döntöttek. Ez egy komplex jogszabálycsomag, amelynek célja, hogy az EU szerezze vissza az ellenőrzést a határai fölött, tegye lehetetlenné az embercsempészek működését és csak azokat támogassa, akik erre valóban rászorulnak. Mondhatjuk, hogy időszerű ez már, az Európai Unió 2015 óta képtelen volt egy új jogszabályt megalkotni, mert a tagállamok nem tudtak megegyezni a részletekben. Még a Jean-Claude Juncker-féle Európai Bizottság terjesztette be az első javaslatot, ami szép lassan kimúlt, majd Ursula von der Leyen egyes számú vállalása volt 2019-es hivatalba lépésekor ennek a kérdésnek a rendezése. A javaslatot a következő évben nyújtotta be és ezt fogadták el – nem kevés, de a lényeget talán nem érintő változtatással – négy év múlva a tagállamok és ezt megelőzően a parlament. A második Von der Leyen-bizottság mandátumára esik a végrehajtás megkezdése.

Nemrégiben azonban ezt az egész rendszer részben kiegészítő, részben tartalommal megtöltő jogszabályt is elfogadtak, illetve vannak olyan kezdeményezések, amelyek befordultak a célegyenesbe annak érdekében, hogy júniusig azokat is véglegesíteni lehessen. Ezeket foglaljuk most össze.

A tagállamok Tanácsa december 8-án hozta meg ezeket a döntéseket. Ami ellen a magyar miniszterelnök lázadást hirdetett, azt hivatalosan éves szolidaritási vállalásalapnak nevezik. Ez arról szól, hogy mely tagállamok kérhetnek segítséget a többiektől, ha a menekültügyi rendszerük túlterheltté válik. A segítségnek három formája lehet: a menedékkérők átvétele, pénzügyi hozzájárulás át nem vett menedékkérőnként 20 ezer euró értékben és alternatív szolidaritási intézkedés, ami lehet például személyzet, vagy eszközök rendelkezésre bocsátása. Minden tagállam maga dönti el, hogy milyen típusú szolidaritási intézkedést vállal, és akár több intézkedés kombinációját is választhatja. Nincs tehát kötelező migránskvóta. Egyrészt ez az intézkedés a gazdasági bevándorlókra egyáltalán nem érvényes, csak és kizárólag olyan személyekről lehet szó, akik jogosultak menekültstátuszra. Az elismerési ráta 40 százalék körül van, vagyis minden száz kérelemből 40 esetében állapítják meg a menekültstátuszra jogosultságot. Ebben azonban benne van Ukrajna is, az onnan menekülők közel 100 százalékos elismerési aránnyal rendelkeznek. Másrészt csak akkor lép életbe a rendszer, ha az adott frontország menekültügyi rendszere túlterheltté válik. Tehát ha a spanyol hatóságok évente 100 ezer kérelmet tudnak feldolgozni, akkor a százezer-egyedik esetében kérhetik a többiek szolidaritását.