Sose fényképeztem még annyi hóembert, hóállatot és hómadarat, mint az elmúlt két hétben. A szilveszteri csapadék után kezdődött, azon a hétvégén végre volt időm felmenni legalább a Fenyőgyöngyéhez, Árpád-kilátó, Kecske-hegy, Határ-nyereg, Homok-hegy, Oroszlán-szikla, Fenyőgyöngye, ez volt a menet, elkaptam közben vagy hármat. Utána további havazások jöttek, nagyobbak, ez újabb és újabb hófigurák keletkezéséhez vezetett, én meg nyitott szemmel jövök-megyek.
Nem gondoltam volna, hogy lesz itt még a mostanihoz hasonló tél valaha, elszoktunk az ilyesmitől, már-már elhittük, hogy a globális klimatikus fejlemények révén nem lesz többé szükségünk se sapkára, se sálra. A kesztyűt nem mondom, mert kb. sorkatona koromban húztam olyat utoljára, Fehéroroszországban, ezen a környéken fölösleges, maximum arra jó, hogy akadályozza az embert a keze zsebre süllyesztésében.
Viszont nemcsak itt van hideg, hanem például Kijevben is, ám ott e szövegem születésekor kevésbé bíbelődnek hóesztétikai kérdésekkel, ehelyett felmerül, hogy evakuálni kell a lakosságot. Az ukrán fővárosban több millióan laknak, többen, mint Budapesten, és a Vlagyimir Putyin nevű háborodott elszántan löveti az energetikai infrastruktúra elemeit, az áram elmegy, a fűtés elmegy, a víz elmegy, a helyreállítást nem győzik. 2025-ben nem lett béke, 2026-ban sem lesz, megy minden tovább, ahogy eddig, noha mind a két harcoló fél rég elveszítette a háborút.
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz! 2
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
Már előfizető vagyok, bejelentkezem!
Csatlakozom
