Az egyik legmagasabb átlaghőmérsékletű magyar város lett az utóbbi években, így Szeged egyre súlyosabb klímakihívásokkal néz szembe. Az önkormányzat reagált az egy év alatt 2000 kiszáradt fára és a súlyos a csapadékhiányra, de az még nem dőlt, hogy időben tették-e. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármestert (Szeged Jövője) erről, az új elektromos autógyárról, a földjük kisajátítása miatt perre menő gazdákról és a Tisza jelöltjeiről is kérdeztük.
– Milyen következményei lehetnek Szegedre nézve az ismét megemelt szolidaritási hozzájárulásnak?
– A város eddig is fegyelmezett költségvetési gazdálkodást folytatott, tehát pénzügyi értelemben tudunk egyensúlyban lévő költségvetést készíteni. Ugyanakkor nyilván nagyon nagy feladat, hogy miközben a nem növekedő adóbevételből egyre többet vonnak el, a folyamatos működést, például a növekvő béreket azt finanszírozni kell, és nyilván jó lenne többet költeni útfelújításra, tömegközlekedésre, intézményi fejlesztésekre.
– Botka László polgármester arról posztolt, hogy rendben zajlik a hóeltakarítás a városban. Az interjú készítésekor három napja esett le az első számottevő hómennyiség. Azóta is bőven látni a kerékpárutakon, járdákon havat, sok mellékutca érintetlen maradt. Mit gondol a munka hatékonyságáról?
– Nyilván megkoptak mindenkinek az emlékei már a hóeltakarításról, de a mellékutcákat jellemzően régen sem takarította a város, a prioritás értelemszerűen a nagy forgalmú, leginkább közösségi közlekedéssel is érintett utak tisztítása. A kerékpárutakat én úgy láttam, takarították, a járdákat meg ugye a tulajdonosnak kell a saját portája előtt. A sajnálatosan szokatlan havazás ellenére a városban mindenhol lehetett és lehet közlekedni, közösségi közlekedés késésekkel, de működik. Ilyen értelemben igen, hatékony a munka.
– Tavaly év végén a szegedi közgyűlés elfogadott egy rendeletet, amely szerint büntethetővé válnak a közlekedési szabályokat megszegő rolleresek, akár 200 ezer forinttal is. Hozhat ilyen szabályt egy önkormányzat?