Tavaly a magyar kultúra is repülőrajtot vett: leépítés, megszorítás, kivéreztetés, rombolás, lenyúlás és tovább halasztott nagyszabású koncepciók. És ha minden a tervek szerint alakul, idén sem adja alább a hatalom, bár releváns előrejelzést csak áprilisig tehetünk, az országgyűlési választások cezúraként szabhatják ketté az évet. De szülessen bármilyen végeredmény tavasszal, a kultúra helyzetén rövid távon aligha lehet érdemben javítani. Összeállításunkban a terület legnagyobb kihívásait és legvalószínűtlenebb ígéreteit gyűjtöttük egybe.
Füstbe megy a pagoda?
Az Új Nemzeti Galéria megtervezésekor azt szerettük volna elérni, hogy a majdani látogatók érezzék a természet, a művészet és az építészet különleges kapcsolatát – mondta tavaly áprilisban, Oszakában Szedzsima Kazujo japán építész a Városligetbe tervezett épület koncepciójának bemutatóján. – Az Új Nemzeti Galéria fedezete jelenleg nem áll rendelkezésre – ezt pedig Lázár János építési és közlekedési miniszter mondta, nem sokkal a fent idézett előadás előtt. A tárcavezető egy éve 200 milliárd forintra (vagy „még többre”) becsülte a beruházást, ami sehogyan sem fért bele a költségvetésbe. Idén erre még kisebb esély mutatkozik: a kormány áprilisig aligha áldoz pénzt egy projektre, amelyből politikai hasznot csak évek múlva remélhet, a választás után pedig – a gazdasági helyzetre vonatkozó komor előrejelzésekre tekintettel – a sikernek vagy szükségszerű változásnak keresztelt megszorítás uralja majd a kulturális szférát is. És mivel az egymásra halmozott kis pagodákat formázó múzeum költsége mára inkább már 300 milliárd körül mozog, az egykori Petőfi Csarnok helyét ebben az évtizedben feltehetően nem foglalja el a Liget-projekt koronájának szánt monstrum.